Idén mintegy 70 gazdaságfejlesztési pályázat, összesen közel 900 milliárd forintos keretösszeggel fog megjelenni, ami olyan hatalmas nagyságrend, hogy csaknem felér a 2007-2013-as egész uniós időszakban meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázati keretösszeggel (GOP) - hangsúlyozta a konferencián tartott nyitó előadásában Karsai Tamás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára azonban bejelentette, hogy jelenleg folyamatban van a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) márciusban kiadott éves pályázati menetrendjének (ÉFK) módosítása, amely június 30-ig a kormány elé kerül és így júliusban megjelenhet majd az átdolgozott változat.
Karsai jelzése szerint két főbb ok miatt kell módosítani a GINOP éves pályázati menetrendjét:
A Portfolio hétvégi cikkében már felhívta a figyelmet arra, hogy a visszatérítendő források (hitel, garancia, kockázati tőke) elosztásával kapcsolatban még csak a koncepcióalkotás fázisában jár a rendszer, így legalább több hónapos csúszás várható a GINOP-ban található 12 féle kombinált, illetve hitel alapú termék meghirdetésében. Látni kell, hogy igen fontos kérdésről van szó, hiszen a visszatérítendő források a 2014-2020-as időszakra 730 milliárd forintot tesznek ki, ami a teljes uniós fejlesztési források mintegy tizedét jelenti.
Az alábbi tételekből jön össze ez a 730 milliárd forint, a különböző ún. tematikus fejlesztési célok között:
A fenti 730 milliárd forint helyett azért beszélhetünk 2020-ig lényegében egy közel 1000 milliárd forintos pénzügyi "tortáról", mert a fentiekhez hozzá kell számítani azt a mintegy 250 milliárd forintot is, amelyet az előző ciklusban helyeztek ki visszatérítendő forrásként. Ez a pénz ugyanis a következő években visszaáramlik majd a forrásközvetítőkhöz, így újra kihelyezhetővé válik, igaz a 2007-2013-as időszakbeli előírásoknál sokkal lazább szabályok mentén.
A Portfolio több, megbízható forrásból úgy értesült, hogy részben az Európai Bizottság "tétovázása" miatt csúszik a magyar pénzügyi közvetítői rendszer szereplőinek kiválasztási folyamata és emiatt az erre épülő pályázatok meghirdetése is. A 2014-2020-as fejlesztési ciklus forrásainak elosztási irányait rögzítő uniós dokumentumból ugyanis lényegében közbeszerzés kiírásának szükségessége olvasható ki, de ezt az ilyen eljárások időigényessége és adminisztrációs terhei miatt nemcsak a magyar, hanem cseh, lengyel, sőt nagyobb nyugati országok is vitatják.
Egy közbeszerzésnek ugyanis csak egyetlen nyertese lehetne (kivéve ha Nemzeti Kommunikációs Hivatal giga projektjéhez hasonlóan közbeszerzési keretmegállapodást írnak ki, de annak még nagyobb az adminisztrációs terhe).
Az is cél, hogy olyan piaci szereplők jussanak feladathoz a 2020-ig tartó periódusban, amelyeknek az elmaradottabb magyarországi régiókban (pl. Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) van közvetítői hálózati lefedettsége és eközben olcsón is tudják teríteni a forrásokat. Az is feltétel lesz, hogy nagy legyen ezen szereplők tőkeereje, szigorú és fejlett a kockázatkezelési gyakorlatuk és
A Portfolio tudomása szerint nincs még döntés a közbeszerzési kiírásról, a menetrendről, illetve arról sem, hogy egy, vagy több közbeszerzést írjanak-e ki az illetékes szervek. Az viszont várható, hogy a visszatérítendő források fajtáinak számát "megrostálják", hiszen például a GINOP-ban csak idénre 10 féle kombinált, illetve további 2 féle csak hitel alapú kiírás volt a márciusi menetrend szerint beleírva. A fent jelzett, a GINOP éves pályázati menetrend átírásának témájához tartozik tehát az is, hogy az eddig tervezettnél kevesebb fajta visszatérítendő forrású pályázatot láthatunk majd jövőre.
, mert az Európai Bizottság folyamatosan csúszik az általa ígért iránymutatás kidolgozásával (kell-e közbeszerzést kiírni a pénzügyi közvetítők kiválasztásához, vagy mégsem).
Legfrissebb információink szerint a Bizottság most júliusra ígéri, hogy elkészíti a tagállamok számára ezt az iránymutatást, és ha ez tényleg megérkezik, akkor ezt követően kerülnek majd kiválasztásra a pénzügyi közvetítők.
A fentiekből tehát az körvonalazódik, hogy idén a vállalkozások még örülhetnek a csak vissza nem térítendő (vnt) forrású pályázatoknak, de jövőre, amikor feláll a pénzügyi közvetítői rendszer és meg tudnak jelenni a visszatérítendő támogatású (vt) pályázatok, akkor a hangsúly átfordul utóbbiak irányába.
Ez tehát a forrásokra vágyó kkv-k számára azt jelenti, hogy a projektjeik finanszírozásában most még a megszokott vnt-forrásokra alapozhatnak, de később inkább csak vt-típusú kiírásokra számíthatnak.
Ez a gyakorlatban azt jeletni, hogy ha egy projektet például egy dél-alföldi régióban most még 50%-os támogatási intenzitás mellett meg tudnak csinálni, egy év múlva "ugyanahhoz" a projekthez várhatóan már sokkal kevesebb vnt-forrást tudnak elnyerni.
Karsai előadásában azt is kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások terjedését ösztönző energetikai pályázatok közül a GINOP-ban három kiírás még szintén júliusban megjelenik összesen 18 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek 40-50%-os támogatási intenzitású kiírások lesznek és lesz közöttük olyan, amely csak megújuló energiaforrás kialakítását támogatja és lesz olyan is, ami emellett a szigetelés kiépítését is.
A helyettes államtitkár azt is jelezte, hogy a két, múlt héten kiírt termelési kapacitásbővítő pályázat beadásának megnyílása (július 9.) előtt még minden nyertes pályázót ki fognak hirdetni az őszi két hasonló pályázati kiírás kapcsán. Emlékeztetett arra, hogy az őszi 8,5 milliárd forintos keretösszegű, termelési kapacitásbővítő pályázati kiírásra összesen 42 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, ebből az értékelők mintegy 30 milliárd forintnyit ítélnek támogathatónak és várhatóan 21-22 milliárd forintnyit ténylegesen támogatni is fognak.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára saját előadásában arra is kitért, hogy a pályázók ne csak a "klasszikus" vt és vnt forrásokra gondoljanak, hanem egy hármas egység keretében az állami kamattámogatású konstrukciókra is (szavai szerint ez "a valódi kockázatközösség") és kiemelte a Széchenyi Kártya programban kínált termékeket, amelyekhez jelentős, 5-5%-pontos kamattámogatás jár.
Csepreghy emlékeztetett arra, hogy nemcsak a GINOP-ban, hanem a többi Operatív Programban is megjelenik majd ez a kockázatközösség, azaz az állam és a pénzügyi szereplők közötti összefogás a pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozás terén.
Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a fentiekhez kapcsolódóan azt emelte ki, hogy az önerőt kiegészítő hitel (amelynek éves nettó kamata 1,15%), illetve a támogatást megelőlegező hitel (éves nettó kamata 0,65%) lényegében automatikusan része lesz a pályázatoknak. Hozzátette: mivel ezek a konstrukciók már állami támogatásban részesülnek, így a finanszírozás során a támogatási számítási képletben ezt figyelembe kell venni.
Krisán egyébként örvendetesnek nevezte a Karsai által ismertetett technológiafejlesztési pályázat kapcsán azt, hogy végül nem tették bele a létszámnövelési elvárást, de felrótta, hogy a mérlegfőösszeghez kapcsolódó korlátozó szabályrendszer értelmetlen, így érdemes lenne átgondolni.
Azt is felvetette, hogy mivel a kkv-k ki vannak éhezve a vissza nem térítendő forrásokra, így mindenképpen célszerű lenne ezeket "megnyomni" az új ciklus elején, igaz a fent bemutatott okok miatt (csúsznak a visszatérítendő támogatású pályázatok) ez lényegében be is fog következni.
Csepreghy előadásában újra felhívta a figyelmet arra, hogy bár a technológiai kapacitásbővítő pályázatoknál valóban kivették a létszámnövelési elvárást, de például a nagy foglalkoztatás-bővítést tervez elérni az átalakítandó birtokpolitikával a kormány a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Szavai szerint jelentős munkaerő-tartalékokat tud majd felszívni a kisbirtokos rendszer támogatása például az észak-magyarországi és dél-dunántúli térségekben. Emellett szintén jelentős munkaerőt tud majd felszívni a kormány tervei szerint a turizmus, amelyben nem a szállodai kapacitásbővítést, hanem a turisztikai attrakciót támogatják.
A helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy néhány kiemelt ágazatban (gépipar, informatika, gyógyszergyártás, összes innovációs tevékenység) nem várnak majd el létszámnövelést kötelező vállalásként a pályázóktól.
Emlékeztetett arra a friss bejelentésre is, miszerint a kormány önálló programot dolgoz ki 100 magyar nagyvállalatnak (amelyek kiszorulnak az új EU-s támogatások döntő részéből), amelyek az innováció terén zászlóshajónak számítanak. A program keretében az a cél, hogy például az autóipari harmad-negyedvonalbeli magyar beszállítók elsőszámú beszállítóvá váljanak idehaza és akár az itteni négy nagy autógyár külföldi gyáregységeiben is ilyen beszállítókká válhassanak.
Az egyetemi kutatási centrumok számára rendelkezésre álló jelentős források terén Csepreghy leszögezte, hogy mindhárom kutatási területre egyaránt szükség van (alap- és alkalmazott kutatások, illetve a létrejövő termékek piacosítása).
portfolio.hu
Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
Tovább »